Támogatás

Értesítések

• Fény, árnyék, perspektíva

  2026. márc. 13.

  Kinszki Imre fotográfus emlékezete

  Kinszki Imre életműve a „megmaradás kényszeréből” született. Alkotó volt a szó legnemesebb értelmében: olyan művész, aki az élet valamely területén többet akart közölni a világ és önmaga kapcsolatáról, mint amennyit a hétköznapi nyelv megenged. Pályafutása egyedülálló ívet írt le a verbális, filozófiai kifejezésmódtól a vizuális gondolatközvetítésig. Ha most, születésének 125. évfordulóján megpróbáljuk rekonstruálni ezt a kapcsolatot, számba kell vennünk azokat a mélyen polgári és intellektuális alapokat, amelyek meghatározták világlátását. Kiscsatári Marianna fotótörténész írása.

  Bővebben →

• Koncz Zsuzsa 80

  2026. márc. 6.

  A Ki mit tud? ős-tehetségkutató csillagai

  „Megőrültél, kislányom? Jön a kimittud, s te az egyetemi felvételire készülsz?” – kérdezi hitetlenkedve az anyuka a Ludas Matyi egyik címlapján 1968-ban. A karikatúra elárulja, milyen hatással volt a közönségre az újszerű televíziós tehetségkutató. Visszatekintünk a Ki mit tud? aranykorára és a vetélkedő egyik legmeghatározóbb felfedezettje, a most 80 esztendős Koncz Zsuzsa máig töretlen pályájára.

  Bővebben →

• A Ring vonzásában

  2026. febr. 20.

  Körutak a Monarchia városaiban

  Amikor a 19. század közepén lebontották a régi városfalakat, a felszabaduló területeken nem egyszerűen utak, hanem a polgári öntudat monumentális színpadai jöttek létre. A bécsi Ringstrasse sikere egy olyan urbanisztikai vírust indított el a Monarchia tartományaiban, amely mindenhol a helyi igényekhez és lehetőségekhez idomulva mutatta meg a birodalom arcát. Bécsben a reprezentációt és a hatalmat hirdette, Budapesten a lüktető, modern élet ritmusát diktálta, a vidéki nagyvárosokban pedig gyakran megmaradt ambiciózus ígéretnek. A 19. század második felének nagy városrendezései során a körút nem csupán egy útvonal volt, hanem a fejlődés és a polgárosodás szimbóluma. De vajon miért lett Krakkóban parkerdő, Brnóban elfeledett örökség, vagy Szegeden tágas, de sokáig üresen tátongó keret a körútból? Bejárjuk a Monarchia egykori „kis Bécseit”, hogy feltárjuk az aszfalt és a fasorok mögött rejlő társadalmi vágyakat. Tamáska Máté építészetszociológus írása.

  Bővebben →

• Sakk és küzdelem

  2026. febr. 13.

  Algoritmusok, ideológiák és a magyar sakkozózsenik

  A sakk nem csak egyszerű szabadidőtöltés lehet, hanem valódi harc: a szellemi fölény, a stratégiai nyugalom, a kötélidegzet, a fegyelmezettség és állhatatosság játéka. A hidegháborúban nagyhatalmi célokat szolgált, majd a mesterséges intelligenciáért folytatott, ipari méretekben zajló verseny kulcsszereplője lett, miközben mind a neveléstudományban, mind a női egyenjogúsági törekvésekben jó hasznát vették.

  Bővebben →